Minden, amit a baleseti bejelentőről tudnod kell

Egy közúti baleset következtében jogosan alakul ki pánikhelyzet, amikor hidegvérrel kellene mérlegelnünk. Habár nem könnyű, de mégis meg kell próbálunk higgadtan cselekedni a hasonló helyzetekben. Alábbi cikkünkben minden fontos lépést bemutatunk, amely a balesettel kapcsolatos azonnali intézkedésekhez szükséges. A lehető legoptimálisabb végkimenet érdekében pedig a baleseti bejelentő nyomtatvány helyes kitöltéséről is szó lesz.

Mi az a baleseti bejelentő és mikor kell kitölteni?

A köznyelvben – a dokumentum színe alapján – gyakran csak kék-sárgának hívott baleseti bejelentő nyomtatványt minden járművezetőnek magánál kell tartania és amennyiben közúti baleset következtében kár történik, ki kell töltenie. Amennyiben az eset kezelésében rendőr is közreműködik, akkor a biztosítótársaságok a rendőri jegyzőkönyvet veszik alapul.

Akkor azonban, ha rendőri intézkedésre nem kerül sor, a kárrendezésnél az általunk kitöltött baleseti bejelentőt veszik figyelembe. Ezért kritikus fontosságú, hogy jól töltsük ki a nyomtatványt. Azonban kezdjük azzal, melyek a legsürgősebb intézkedésekkel baleset elején.

Mi az első teendő, ha baleset történt?

Baleset következtében az első és legfontosabb teendő a személyi sérülések ellátása, az emberéletek megmentése. Az elsősegély felszerelés a gépjármű kötelező tartozékát képezi, amely témával részletesebben korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk. Amennyiben bármelyik fél orvosi ellátásra szorul, azonnal mentőt kell hívni és a mentésirányító további utasításait kell követni. Okvetlenül gondoskodjunk az elakadásjelző háromszög kihelyezéséről is, hogy elkerüljük a további baleseteket. Ne feledjük azonban, hogy mindezen tevékenységeket megelőzve vegyük fel a fényvisszaverő mellényt, hiszen a magyar KRESZ szerint lakott területen kívül az úttesten vagy az útpadkán tartózkodó személyek kötelesek fényvisszaverő mellényt viselni.

Mikor kell rendőrt hívni?

Amennyiben mentőre nincs szükség, ám személyi sérülés történt, kötelező rendőrt hívni. Még abban az esetben is, ha csupán egy karcolást szereztünk. Rendőri intézkedésre van szükség, ha az egyik fél ittas volt, nincs érvényes jogosítványa, kötelező biztosítása vagy, hanem sikerül vele valamilyen szintig konszenzusra jutni. Abban az esetben tehát, amikor a felelősség kérdése erőteljesen vitatott a felek között, a baleseti bejelentő nem lesz megoldás.

Mikor kell kitölteni a baleseti bejelentőt?

A baleseti bejelentő dokumentumot olyan közúti balesetek estében kell kitölteni, amikor személyi sérülés nem történt, viszont a gépjárműben kár keletkezett. Mivel ilyenkor nem készül rendőrségi jegyzőkönyv, a biztosítók ezt a dokumentumot veszik majd figyelembe a kárfelmérés során.

Mivel a baleseti bejelentő nem a felelősség elismerésére szolgál, vitás kérdés esetén készülhet két verzió is. Akkor azonban, ha a felek között még minimális konszenzus sincsen a kitöltést illetően, érdemes rendőrt hívni, hogy mindenképpen igazságos legyen a végeredmény.

Mire kell figyelni a baleseti bejelentő kitöltésénél?

A kitöltés értelemszerűen a baleset helyszínén történik, azonban egy ilyen komoly stresszhelyzetben nem könnyű megfelelően fókuszálni. Éppen ezért fontos, hogy nagy levegőt vegyünk és megpróbáljunk nyugodt hozzáállással nekiállni a fontos dokumentum kitöltésének. Az, hogy melyik fél tölti ki a papírt, teljesen mindegy, azonban fontos, hogy a mindkét fél megkapja a másodpéldányt.

Ezeket a hibákat kell elkerülni a baleseti bejelentő kitöltésekor:

• Olvashatatlan kézírás

• A közúti balesethez hasonló stresszhelyzetekben nem könnyű odafigyelni a szép írásra, azonban az olvashatóság megkönnyíti az intézkedést és segít megelőzni a vitás helyzeteket.

• Hiányzó aláírások

  • Mindkét félnek alá kell írni a lapot, máskülönben az nem lesz érvényes.

• Hibás adatok

  • Az adatok pontos felvitele kritikus fontosságú. Éppen ezért inkább lassan, de átgondoltan töltsük ki a lapot, mintsem hibásan.

• Hiányzó fotók

  • A baleset helyszínét érdemes alaposan lefényképezni, akár videofelvételt is érdemes készíteni, hiszen reálisabb képet ad a történtekről. Minél részletesebb a helyszín és a baleset környezetének bemutatása, annál egyszerűbb lesz megítélni a valós körülményeket. Manapság egyre szélesebb körben terjednek el a szélvédő mögé felhelyezhető menetrögzítő kamerák, amelyek felvételei a balesetet megelőző másodpercekről szintén nagyon hasznosak lehetnek. Ezek használatára azonban az egyes országokban eltérő szabályozás vonatkozik, amiről minden esetben tájékozódjunk külföldi utazás előtt.

• Hiányzó rovatok

  • Bár egyértelműnek tűnik, mégis gyakori hiba, hogy a felek egyes pontokat kitöltés nélkül hagynak. Érthető, hogy a kitöltő ideges, siet vagy nem megfelelőek a körülmények, azonban ez a lépés akkor is fontos.

Ezekre a rovatokra különösen figyelj

5. Tanúk című rovat

Sokan nem tartják fontosnak a tanúk adatainak kitöltését, erre mégis érdemes ügyelni. Legfőképp azért, mert előfordul, hogy az egyik fél idő közben meggondolja magát és már nem tartja magát felelősnek. Ilyen esetben a tanúk sokat segíthetnek. Itt ne közeli hozzátartozók adatait tüntesd fel, a legjobb, ha egy járókelőt vagy olyan személyt kérsz fel tanúnak, aki nem vett részt a baleseti szituációban, azonban mindent látott.

12. számú rovat

Ebben a rovatban az előre megadott forgalmi helyzetek közül kell kiválasztani a megfelelőt. A rovat ilyen opciókat tartalmaz: járműve éppen parkolt, megállt, útról hajtott ki stb. Mindkét autósnak be kell ikszelni a hozzá legközelebb álló opciót. Azonban arra gyakran már nem figyelnek, hogy az utolsó sorban is fel kell tüntetni, hogy hány helyre tettünk X-et. Ez azért fontos, mert enélkül a másik fél – tudtunk nélkül – utólag belejavíthat a kitöltésünkbe.

13. Helyszíni rajz című rovat

A rajzot sokan kihagyják, mert attól tartanak, nem tudnak megfelelően rajzolni, azonban ez nagy hiba. Az egyértelmű vázlathoz elegendő pár vonal, amivel az utcák és a két autó helyzetét felvázoljuk. A rajzon tüntessük fel az utcaneveket és a helyszínen lévő közlekedési táblákat is, majd nyilakkal jelezzük az autók haladási irányát.

14. Megjegyzések rovat

Amennyiben ez a rovat üresen marad, újból esélyt adunk arra, hogy tudtunkon kívül a másik fél beleírjon. Amennyiben nincsen hozzáfűzni való megjegyzésünk, húzzuk át egy vonallal a rubrikát, vagy írjuk bele, hogy „nincs megjegyzés”. A lényeg, hogy utólag utánzott kézírással ne helyezzék ránk a felelősséget. Amennyiben ide nyilatkozat is bekerül, érdemes azt külön aláírással ellátni.

Mi a teendő, ha nincs nálunk kárbejelentő lap?

Abban az esetben sincs gond, ha nincs nálunk kárbejelentő lap, hiszen az ingyenesen letölthető E-kárbejelentő applikációval is pontot tehetünk az ügy végére. A papír alapú kárbejelentő az applikációval ellentétben azonban sohasem fagy le, nem kell hozzá stabil internetkapcsolat de még működő telefon sem.

Mi a teendő a kitöltés után?

A baleset után a károkozónak 5 napja van, hogy a biztosítójánál bejelentse a kárt. A károsultnak erre 30 nap áll rendelkezésére. CASCO biztosítás esetén elkezdhetjük a javíttatást, azonban akkor is szükséges értesíteni saját biztosítónkat. Miután beadtuk a lapokat és várnunk kell a biztosító jelentkezésére.

A helyesen kitöltött baleseti bejelentő meggyorsíthatja az ügyintézést, ezért érdemes odafigyelni a helyes kitöltésre és arra, hogy pontos adatokat adjunk meg, illetve minden rubrikát kitöltsünk, minden kérdésre választ adjunk.

Amennyiben nincs a járművedben ilyen nyomtatvány, mihamarabb szerezz be egyet itt. Mindenesetre a Convoy csapata nevében azt kívánjuk, hogy balesetmentesen vezess és soha ne legyen szükséged hasonló papírok kitöltésére.