30 000 Ft left for free shipping

Vásárolj még 30 000 Ft értékben az ingyenes szállításhoz!
0
Ft 0 tétel

Nincsenek termékek a kosárban.

Kamionos filmek - Filmes kamionok I.

Kamionos életKiemelt cikkSzórakozás

Ha szereted a kamionokat és a filmeket is, akkor jó helyen jársz, hiszen elhoztuk számodra a közös metszetet. Három részes szubjektív ajánlónkban összeszedtük számodra 15 kedvenc kamionos filmünket, amelyeket jó szívvel ajánlunk egy-egy unalmas, pihenőben töltött estére. Törekedtünk arra, hogy olyan alkotásokat válogassunk, amikben meghatározó szerep jutott a nagy vasaknak. Éppen ezért kimaradtak például olyanok, mint a Knight Rider, benne a huszár sakkfigurát az oldalán viselő éjfekete GMC Generallal, A szállító első része a Renault Magnumokkal, vagy éppen az …és megint dühbe jövünk Kenworth W900A-ja, Bud Spencerrel a volánjánál. Összeállításunkban vegyesen van vígjáték, akciófilm, dráma és thriller, a kamionosok között pedig megtalálod a jókat és a gonoszokat is, de biztosan lesz köztük olyan, ami tetszeni fog.

Az első részben a kamionos filmek aranykorának tekinthető 1970-es éveket állítottuk a középpontba. Mindezek előtt azonban nezzünk meg egy olyan filmet, ami még ezeket is megelőzte 20 évvel, de a téma szempontjából kihagyhatatlan.

Villany lekapcs, popcornt a kézbe, és induljon a vetítés.

A félelem bére (The Wages of Fear, 1953.)

Azt hiszed, hogy volt már igazán nehéz fuvarod? Nézd meg A félelem bére című filmet és rájössz, hogy lehetne sokkal nehezebb is ez a szakma.

1950-es évek, fekete-fehér mozi, zene még nincs a filmekben, némi rasszizmus azonban elfogadott volt, ahogy az is, hogy kaviccsal megdobálnak egy kutyát. A film persze nem erről szól, ezek a pillanatok inkább csak azért érdekesek a mából visszanézve, hogy lássuk, mennyit változott a világ és a dolgok megítélése, elfogadottsága 70 év alatt.

Az isten háta mögötti porfészekben, a guatemalai Las Piedrasban munkalehetőség híján tengeti életét mindenféle, a társadalom peremére szorult ember, akiket az élet oda sodort a világ különböző tájairól, mint egy pókhálóba, ahonnan nincs igazán kiút. Ördögi kör ez: olaj bőven van a föld alatt, de az csak az amerikai olajvállalaté, ahol nem keresnek munkásokat, munka nélkül nincs pénz, pénz híján pedig elhagyni sem tudják a várost. Csak a remény marad arra, hogy holnap talán jobb lesz.

Történik, hogy kigyullad egy 500km-re lévő olajkút, aminek az eloltására nitroglicerint kell a helyszínre szállítani, mindezt földutakon, rozzant teherautókkal, így az olajcég a tízszeres bért is könnyen felajánlja, hiszen az oltás kiemelt fontosságú, de egyúttal életveszélyes is. Összehasonlításként: 1000 dollár a szabadságot jelentő repülőjegy, amivel elhagyhatnák Las Piedras-t, a sofőröknek pedig 2000 dollár jár a fuvarért. Négy sofőr két teherautóval elvállalja a transzportot. Szinte alapjáraton gurulnak, hiszen elég a kelleténél csak egy kicsit nagyobb rázkódás, és a levegőbe repülnek. Vannak bizonyos nehezítő körülmények, például az úgynevezett mosódeszka szakaszon nem lehet lassítani mert a rázkódás egyenlő robbanás, tehát ott padlógázzal kell hajtani, hogy a teherautó szinte átrepüljön a bordákon, ami itt minimum 65km/h-t jelent (ne feledjük, ez még az ’50-es évek).

A halál ilyen közelségében, amikor tényleg igazzá válik a mondás, hogy az élet egy hajszálon függ, előbújik az ember igazi énje. Könnyen előfordulhat, hogy aki addig a hangadó volt, az gyáván és szótlanul meghúzódik a sarokban. Különösen igaz ez a négyük közül a legidősebb sofőrre, aki – talán éppen a kora miatt – a többiek helyett is átérzi a mérhetetlen veszély súlyát.

Ezt a drámaiságot nagyon jól hozza a film, annak ellenére, hogy mai szemmel nem túl dinamikus. Mielőtt ezt választanád esti filmnek, ne feledd, a műfaja dráma, és nem egy könnyű darab. A film tagolása nem a ma megszokott: a felvezetés nagyon hosszú, ez azonban kell ahhoz, hogy minél inkább bele tudjuk képzelni magunkat a főszereplők kilátástalan helyzetébe, vagyis mind jobban azonosulni tudjunk velük, ezáltal a fuvar veszélyét is jobban át tudjuk élni. A halál az út során folyamatosan ott lebeg a fejük fölött, és a legváratlanabb pillanatban képes lecsapni. Ez a film az egyik leginkább feszültséget keltő és fenntartó mű azóta is, nemhiába nyert díjat többek között Berlinben és Cannes-ban is.

A szegénység, a tökéletes kiszolgáltatottság az olajvállalatnak mint egyetlen munkaadónak, valójában felfogható a kapitalizmus nagyon erős kritikájaként is. De a kapitalizmussal szembeni tükör valójában az, hogy az olajvállalat csak nyerhet. Két teherautót küldenek, de az oltáshoz az egyik rakománya is elegendő. Ha a teherautó felrobban, nem kell fizetniük, hiszen az biztos halál a sofőrök számára is, ha sikerül, akkor pedig azzal nyernek, hogy az oltással megmentik az olajukat.

A kamionok

A White 666 egy a 2. világháborúban épített, eredtileg katonai teherautó, amelyhez több cég is gyártott számos különböző felépítményt. A 666 nem az ördögi mivoltára utal, hanem a főbb tulajdonságokra. 6x6 meghajtást kapott, ami lehetővé tette, hogy 6 tonnát tudjon szállítani bármilyen terepen. Még egy 6-os köthető a teherautóhoz, méghozzá a sorhatos 14 literes benzinmotorja, ami 202 lóerőt és 870Nm-t volt képes előállítani.

A másik sofőrpáros teherautója egy Dodge (T110) D60 L12, ami szintén a 2. világháború éveiből származik. A filmben a jobbkormányos, tehát a brit hadsereg számára Kanadában gyártott változat szerepel. Állítólag ez jobban megfelelt katonai célokra, mint a kanadai hadseregnek készült verzió. Mindössze egy 3,9 literes sorhatos benzinmotorja volt, szerény 95LE teljesítménnyel.

Párbaj (Duel, 1971.)

A cápa, E.T. a földönkívüli, az Indiana Jones filmek, Világok harca, Jurassic Park, csak néhány azoknak a nagyszerű filmeknek a sorából, amelyek híressé tették Steven Spielberget. Azonban sokan talán nem tudják, hogy a mester legelső filmje kamionos témájú volt, ez a Párbaj.

A végtelenül egyszerű történet szerint macska-egér játék alakul ki egy személyautó és egy rozsdás, öreg, olajos kamion között, egymást előzgetve. A dolog egyre komolyabbra fordul, a kamionos – kihasználva erőfölényét – egy idő után már ténylegesen az autós életét fenyegeti. A film igazi ereje nem is a történetben vagy a látványban rejlik, hanem a feszültség keltésében és annak folyamatos fenntartásában. A kamionosnak nincs indítéka, nem ismerjük a motivációját, ami valódi pszichopatának láttatja a szemünkben. Ráadásul még az arcát sem látjuk. Ez utóbbi megoldás egyébként szándékos, és Spielberg saját elmondása szerint ez volt az egyik kedvenc ötlete a filmhez, amivel még félelmetesebbé tudja tenni az ismeretlen karaktert.

A rendező kiváló érzékkel képes elérni, hogy fényes nappal, nyílt terepen érezzük azt a rettegést, amit más filmek csak sötétben, az ajtó mögül előugró gyilkossal/szörnnyel tudnak, vagyis hogy folyamatosan az jár a fejünkben, vajon a következő kanyar után ott fog-e várni a gyilkos szándékú kamion. Ami persze mindig ott lesz, hiszen előle úgy tűnik, nincs menekvés. Olyan ez a kamion az országúton, akár a hálója közepén prédára leső pók.

Racionális beállítottságú nézőkben felmerülhet a kérdés, az autós miért nem fordul egyszerűen vissza és megy haza, hiszen csak egy egyszerű tárgyalásra tart, nincs semmi életbevágó dolga, ami halaszthatatlannak tűnik. Ne foglalkozzunk azonban ezzel, hanem engedjük át magunkat a mozi sodrásának. A film zsenialitását és máig fennálló erejét mutatja, hogy még 50 évvel a bemutatása után is képes olyan feszült hatást elérni, aminek 2024-ben is elismeréssel kell adózni, pedig nagyon kevés pénzből, mindössze pár nap alatt, szinte díszletek és valódi párbeszédek nélkül forgatták.

De hogy végül ki és miként kerül ki győztesen a párbajból, ehhez bizony meg kell nézned ezt a klasszikust. Igazi alapmű a maga stílusában, hiszen több olyan film is készült ezt követően, ahol egy kamion üldöz egy másik autót, például A félelem országútján vagy a Kéjutazás.

A kamion

Az 1955-ben bemutatott Peterbilt 281, bár népszerű volt a maga korában is, többek között a jó kilátást biztosító keskenyebb orra miatt, igazán híressé kétségkívül mégis ez a film tette. Több mint 20 évig tartották gyártásban, csak 1976-ban nyugdíjazta a Peterbilt. Bár párbeszédekben nem dúskál a mozi, aki szereti a nagy turbók fütyülését, azt bőven kárpótolni fogja a film. A karosszéria alatt egy 14 literes, soros hathengeres, 350 lóerős Cummins NTC 350 small cam dízelmotor lapul. A filmhez bizonyos átalakításokat kellett végrehajtani a technikán, hogy sebességben tényleg fel tudja venni a versenyt a személyautóval. Végsebessége eredetileg 120km/h volt, fogyasztásáról pedig azt mondták, hogy forgalom nélküli szakaszokon le lehetett vinni egészen 47 liter/100km-re is.

Kamionos filmek - Filmes kamionok

Kamionőrület (White Line Fever, 1975.)

Ha kamionozol, biztosan elgondolkoztál már azon, hogy mi lehet a jobb: magánvállalkozóként, főnök nélkül, magadnak szervezni a fuvarokat, vagy egy nagy cég kötelékébe tartozni. A Kamionőrület – mások mellett – éppen ezt a dilemmát boncolgatja, a valóságnál kicsit drámaibb stílusban.

Egy légierőtől leszerelt, friss házas ifjú titán saját vállalkozást indítva beszáll a szállítmányozás bizniszbe, amihez vesz egy használt Ford WT-9000 vontatót, a Blue Mule-t. Kezdetben még csillogó szemmel követi az álmait, jól is mennek a dolgai, azonban hamar rá kell jönnie, hogy egy velejéig romlott közegbe csöppent, amit nem tud megkerülni.

A helyi fuvarszervezőnél rögtön választás elé kerül, vagy megcsinálja a neki szánt (illegális) fuvart, vagy nem kap többé megbízást. Ennek ellenére nem hajlandó meghajolni a korrupt nagyvállalat hatalma előtt, aminek az lesz a következménye, hogy mindenki rá kezd el vadászni, sőt még gyilkossággal is megvádolják, hiszen a fuvarközvetítő cég úgy véli, ha minden kamionos követni kezdené a főszereplő példáját, és saját vállalkozásba fogna, akkor őket kihagynák a fuvarszervezés folyamatából, amivel tönkre tennék az illegális üzletüket. Így fordul a kedvesnek induló film egyre drámaibb irányba.

Igazi kamionos szemmel nézve azért elég sötéten festik le ezt a közeget, illetve több eseménye, körülménye elrugaszkodik a valóságtól. Ettől függetlenül jó kis kamionos film a becsületes, dolgozni akaró átlagember és a hatalmával visszaélő cégóriás közötti, kilátástalan Dávid és Góliát harcról.

A kamion

A főszereplő Blue Mule (kék öszvér) nevű kamionja egy 1974-es Ford WT-9000-es, benne egy Cummins NTC-400-as, soros hathengeres, 14 literes dieselmotorral. Ahogy a neve is mutatja, ez 400LE csúcsteljesítményre volt képes. Erre utal egyébként a főszereplő baseball sapkájának Diesel Power felirata is. A forgatáshoz összesen hat Ford vontatót használtak fel, változatos motorokkal.

Kamionos filmek - Filmes kamionok

A kenguru (1976.)

Robogjunk hazai utakra egy könnyedebb, vidám filmmel. Magyar kamionosoknak kötelező darab, ha még nem láttad, azonnal pótold! Nagy történetre ne számíts, a film inkább egy remek korkép a ’70-es évek Magyarországáról.

Főszereplőnk a Volán TEFU vidám, fiatal, kőbányai sofőrje, Varjú István, a kenguru, akinek tulajdonképpen az életébe pillantunk be a filmen keresztül. 23 éves, a csajok odáig vannak érte, szinte az élet császára, építőanyagot szállít az éppen épülő paksi atomerőműhöz, ő mégis barátja és példaképe, Jocó álommelója után vágyakozik, vagyis nemzetközi kamionos szeretne lenni a Hungarocamionnál. Ilyen fiatalon, feleség nélkül azonban valószínűsíthető, hogy disszidálna, így nincs is igazán esélye bekerülni.

A film ebben a keretben idealizálja a Volvo F89-est vezető Jocó személyét, aki láthatja a világot, és meg tud szerezni bármit, ami itthon elérhetetlen. Varjú ZiL-je kormányát tekergetve mindvégig ezt a szabadságot vágyja, ezért is van folyamatosan úton, amivel akkoriban sok fiatal tudott azonosulni, érthető hát, miért lett igen népszerű már megjelenésekor a film. Valamint azért is, mert zenéjében a korszak legnagyobb hazai zenészei működtek közre.

Összességében egy kellemes, nosztalgikus korkép az 50 évvel ezelőtti Magyarországról. Érdekes látni az M1-M7 autópálya egykori kivezető szakaszát, a 6-os utat, az épülő atomerőművet, az M7-es menti székesfehérvári Shell benzinkutat, vagy éppen Budapest egyes helyszíneit. Akik még nem éltek akkor, azoknak sok újdonság lesz benne, akik pedig igen, nekik a szép emlékeket hozhatja vissza.

A kamionok

A ZiL 130-at itthon nem kell bemutatni. 1962-94. között gyártották, tehát a film készítésekor alig több mint 10 éves, szinte új modell volt. Benzines, 6 literes V8-as motorja 150LE teljesítményre volt képes. Érdekessége, hogy később létezett gázüzemű verziója is. Egykor megkerülhetetlen, szerves része volt minden utcaképnek, de mára teljes mértékben kikoptak ezek a kék-fehér teherautók, ami a konstrukció korából ítélve teljesen érthető. Igaz azonban az is, hogy megmaradt egyfajta kultusza, ami nem ritka, ha egy olyan járműről van szó, amiből 3,3 milliót gyártottak a Szovjetunióban.

A KpST Parkban például biztosan találkozhatsz még egy ilyen vassal, aminek a beindításáról még YouTube videó is készült. A YouTube-on egyébként ahhoz sem kell sokáig kutatni, hogy olyan csodákba fussunk bele, mint a BMW turbómotorral szerelt, 700LE-ig feltuningolt ZiL 130, ami Porschekat ver meg gyorsulási versenyben. 

A Volvo F89 az F88 folytatásaként jelent meg 1971-ben, 12 literes soros 6 hengeres turbodiesel motorral, 330LE teljesítménnyel és 16 fokozatú váltóval. Korabeli tesztek a kabint kritizálták, hogy nehéz ki- és beszállni, amire a gyártó válasza az volt, hogy a modellt hosszú távú szállítmányozásra tervezték, ezért nem ez az elsődleges szempont. A motorbeli különbséget ismerve nehezen hihetünk a főhősnek, mikor azt mondja – miután kipróbálta a Volvot –, hogy az övé (a ZiL) gyorsabb lenne nála, bár a filmben jól hangzik. Erről a modellről, illetve magáról a filmről Fáczán Gergely is tett említést korábbi podcast adásunkban.

Kamionos filmek - Filmes kamionok

Smokey és a Bandita (Smokey and the Bandit, 1977.)

Egy újabb könnyű darab következik, ami sok nevetést garantál a nézőnek. Autós körökben már régóta kultfilmnek számít, de témája miatt teljes joggal szerepel a kamionos filmek között is.

Sofőr szemmel már a kezdőjelenetnek is örülhetünk, hiszen egy kamionos gyorsulási verseny a nyitány. A történet szerint lehetőség nyílik egy különleges versenyre, miszerint kamionnal el kell menni Georgiaból Texasba egy teherautónyi sörért, majd azt visszavinni a kiindulás helyszínére, mindössze 28 óra leforgása alatt. Az összesen 1800 mérföldes utat még senkinek nem sikerült ennyi idő alatt megjárnia, pláne nem illegálisnak számító rakománnyal. Ez egyébként átszámítva 100km/h feletti átlagsebességet jelent, vagy inkább még magasabbat, hiszen kamionosként mindenki tisztában van vele, hogy a felrakodás se egy perc alatt van meg. A Hóember névre hallgató kamionos és barátja, a Bandita (Burt Reynolds) nekivág, hogy bezsebeljék a fuvarért járó 80.000 dollár jutalmat.

A tilosban járókat persze el akarják kapni a rendőrök, ezért a Bandita egy klasszikus muscle carral, egy Pontiac Firebird TransAm-mel igyekszik magára vonni a kamion helyett az igazságosztó bulldog seriff figyelmét. A Pontiac fekete-arany fényezése tökéletesen kiegészíti az ugyanilyen színekben pompázó Kenworth kamionét. A ’70-es években járunk, tehát a kommunikáció nagyrészt CB-rádión keresztül zajlik itt is.

Igaz, hogy az események és az akció inkább a Bandita és a seriff, nem elsősorban a kamion körül forognak. Ettől függetlenül minden kamion- és autószerető embernek jó szívvel ajánljuk ezt a könnyed vígjátékot az amerikai kamionozás egy szép időszakáról. Ikonikus jelenet például, amikor a kamionosok konvoja összefog, és menet közben elrejtik a Bandita autóját a rendőrök elől. A filmhez egyébként pörgős countryzenét választott a rendező, ami igazán jó hangulatot teremt az élményhez. Ehhez jön még a közel másfél órányi hamisítatlan padlógázas V8 hang, ami manapság egyre szebben hangzik, ahogy az ilyen masinák lassan kikopnak a hétköznapokból.

Ráadás ivós játék lehetőség: nézzétek társaságban a filmet, és igyatok egyet minden alkalommal, amikor összetörik vagy vízbe esik egy rendőrautó. Higgyétek el, nem fogtok szárazon maradni. Ha mindezek után kedvet kapnál a folytatásként készült második és harmadik részhez, ne tedd! Gyakorlatilag az első rész megismétlése, csak alacsonyabb színvonalon.

A kamion

A Hóember gyönyörű, western stílusú festéssel rendelkező kamionja egy 1974-es évjáratú Kenworth W900A. A modell a ’60-as évek második felében váltotta elődjét, és egészen 1982-ig gyártották. Az előd W900-hoz képest szélesebb és hosszabb motorháztetőt kapott, illetve erősebb dieselmotorokat, de eget rengető változások nem történtek a Kenworth zászlóshajóján. Számos különböző motor volt elérhető hozzá (pl. Caterpillar, Cummins, Detroit Diesel, PACCAR), 180-625LE közötti teljesítményekkel. A forgatások során több példányt is használtak, de az első számú kamiont valószínűleg egy 400LE feletti Caterpillar 3408 dieselmotor hajtotta, amely egy meglehetősen nagy, 18 literes V8-as.

Kamionos filmek - Filmes kamionok

Konvoj (Convoy, 1978.)

Mi mással is zárhatnánk az első részt, mint minden kamionos filmek esszenciájával, a legnagyobb klasszikussal a ’70-es évekből. Ez a Konvoj.

Már a film kezdőjelenete meghozza az étvágyunkat: Arizóna hófehér homokdűnéi között egymást előzgetve „játszadozik” egymással a főszereplő, Gumikacsa által vezetett Mack tartálykamion és a mára oldtimer korba érett Jaguar E-Type-ot vezető, lenge öltözetű nő. Mindezt C. W. McCall, Convoy című számára, ami egy kamionos lázadásról szól. A forgatókönyv ötletét egyébként éppen ez a dal adta, ami nem túl gyakori megoldás a filmkészítésben.

Csakhamar felbukkan a kamionosokra már-már hobbiból vadászó, korrupt, megyei seriff is, aki mondvacsinált dolgok alapján tartóztat le sofőröket. Szó szót követ, kocsmai verekedés kerekedik a kamionosok és a rendőrök között, amiből az egyetlen kiút, ha elhagyják az államot, ahol már nem érheti utol őket a törvény keze. Így Gumikacsa felvezetésével, konvojban útnak indulnak a sofőrök és egyfajta nagyszabású autósüldözés veszi kezdetét.

A film kiváló példája a korszakra oly jellemző CB-rádiózásra, a szakma rengeteg szlengjét felvonultatva. Erről a témáról készült is egy  korábbi bejegyzésünk. Mivel a CB-n való kommunikációt mindenki hallja a környéken, egyre többen csatlakoznak a konvojhoz. Ebből is látszik mennyire erős közösségteremtő ereje volt a CB-nek ebben a mikrotársadalomban. Érdekes, hogy akkor és ott milyen nagy dolog volt a konvoj, közel 50 évvel később pedig ugyanez a sor már csak egy átlagos kedd délelőtt az M1-es autópálya külső sávjában, leszámítva a rendőri üldözést.

Gumikacsa híres a kamionosok között mint sokat tapasztalt róka. Melankolikus, világító kék szemével ő csak az igazságot keresi, pontosabban inkább megveti az igazságtalanságot, egyfajta „mindenki hagyjon békén” attitűd jellemzi. Nem is akar ő konvojt alakítani, csak megy a maga útján, és a többiek kezdik el követni – erről ő nem tehet, ahogy ez el is hangzik a szájából.

Mivel a konvojra ilyen nagy figyelem irányul, előkerülnek a kamionosok problémái, illetve ezen keresztül az amerikai társadalom aktuális gondjai is. Gumikacsa tettén keresztül – akaratán kívül – a kisemberek lázadásának vezetőjévé válik, miközben a politikusok kíméletlenül megpróbálják kihasználni az alulról jövő kezdeményezést. A szabadságkeresés motívuma miatt a film felfogható egyfajta modern westernnek is, ahol a cowboyoknak/kamionosoknak egyre inkább korlátok közé kell szorítkozniuk az egykori nagy szabadságukból. Szintén western szerű elem, hogy a tetteknek sokszor nincs következménye: felborul valaki egy kamionnal, sebaj, otthagy mindent, beugrik egy társa mellé a fülkébe és mennek tovább, mintha mi se történt volna. A lezárás is tartogat meglepetést, de ennek kiderítését a nézőre bízzuk.

Az alaptörténet nem túl bonyolult, de a mondanivalója mögött sok mindent felfedezhetünk ma is. Mindez kiegészítve a számos korabeli kamion látványával. Mindig szép nem a megszokott környezetükben látni, és így van ez itt is, például amikor a földúton, mély porban követik egymást a pótkocsis szerelvények, szinte olyan, mintha egy táncot néznénk a hatalmas vasakkal. Kamionosként remélhetőleg láttad már korábban is, de ha nem, akkor mindenképpen ajánljuk.

A kamion

Gumikacsa járgánya egy fekete Mack RS786LST, habár egyes jelenetekhez egy RS712LST-t is felhasználtak, ráadásul némileg átalakítva azokat. Ebbe eredetileg a Mack egy 6 hengeres, 283LE-s motorját építettek, de ahhoz, hogy a filmben igazán ütős legyen, egy Detroit Diesel V8-asának a hangját keverték alá. A Mack az R szériát egyébként meglehetősen sokáig, 1966-tól egészen 2005-ig tartotta gyártásban. Az LST jelentése Lightweight Six wheel Tractor, vagyis alumínium elemeket használtak a fülkéhez a tömeg csökkentése érdekében a hatkerekű vontatóhoz.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy hogyan változtak a kamionos filmek a későbbiekben, kövess minket, és nézd meg következő bejegyzéseinket is a témában.

Márkák, amikben megbízunk, amikben megbízhatsz!

Márkák, amikben megbízunk, 
amikben megbízhatsz!

Kosár megtekintése
a kosárba helyezve.
cart