Ne okozzon meglepetést a CMR kitöltése – Minden, amit a nemzetközi fuvarlevélről tudnod érdemes

A legtöbb embernek nem sokat mond az angol „Convention on the Contract for the International Carriage of Goods by Road” vagy a francia „Convention relative au contrat de transport international de merchandises par route” kifejezés. Magyar fordításaként talán többen találkoztak már vele mint „Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés”, de a közbeszédben egyszerűen csak CMR-nek hívott rövidítés mindjárt közelebb visz minket ahhoz, hogy a következőkben az árut kísérő nemzetközi fuvarlevél dokumentumról lesz szó részletesebben.

  

Mi is az a CMR?

Akik nemzetközi szállítmányozásban dolgoznak nap mint nap kezükbe veszik a CMR dokumentumot, azonban valószínűleg kevesen gondolnak bele, hogy mi minden húzódik meg ennek a három betűnek a hátterében. A II. világháborút követően új lendületet kapott nemzetközi szállítmányozásban nehézséget okozott, hogy a különböző országok saját jogszabályokkal rendelkeztek a fuvarozás részleteire vonatkozóan, ami nagyban megnehezítette a problémás, vitás eseteket egy-egy hibás szállítás során. Erre válaszul 1956-ban, alig fél évvel a szuezi válságot és a magyar forradalmat megelőzően, május 19-én Genfben találkoztak azon országok képviselői, akik az ENSZ égisze alatt megállapodtak abban, hogy az országaik közötti áruszállításra közös szabályokat fognak alkalmazni.

Mindezek eredményeként 1956. május 19-én kilenc állam képviselője írta alá az egyezményt, amely 1961 nyarán lépett hatályba, majd az azóta eltelt évtizedek során folyamatosan bővült a CMR rendszerébe belépő országok köre, így mára közel 60 állam alkalmazza (a legtöbbjük európai és kelet-ázsiai ország, de mellettük például Marokkó és Tunézia is az aláírók között szerepel). Magyarország 1970-ben írta alá az egyezményt, majd ezt követően az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben hirdette ki.

A fent említett egyezmény értelmében a CMR az árut kísérő dokumentum, és szerződés is egyben, amit a szállított áru feladója és vevője köt egymással a fuvarozó bevonásával. Azzal, hogy kiállítják a CMR-t, az érintettek elfogadják azt, hogy bármilyen problémás esetben az egyezményben szereplőket fogadják el magukra nézve irányadónak és kötelezőnek.

Milyen esetben kell CMR-t kiállítani?

A hivatalos megfogalmazás szerint a CMR hatálya vonatkozik minden olyan szerződésre, amely áruk, közúton, gépjárművel történő, díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye két különböző országban van, függetlenül a feladó és a vevő székhelyétől. Nézzünk rá néhány gyakorlati példát:

• Ha a szállítás két magyar székhelyű cég között zajlik, de az árut az egyikük külföldi telephelyére szállítják, akkor kell CMR-t kitölteni.
• Ha egy külföldi cég, külföldről szállíttat árut Magyarországra, szintén kell CMR-t kitölteni.
• Ha egy külföldi székhelyű cég a magyarországi telephelyéről egy másik cég magyarországi telephelyére szállíttat, nem kell CMR-nek kísérnie az árut.
• Extrémebb példa lehet, ha a szállítás Magyarországról Ausztriába történik, de lovaskocsival, akkor CMR-t nem kell kitölteni, hiszen az csak gépjárművel történő szállításra vonatkozik.

Fontos még kiemelni, hogy nem csak akkor kell CMR-t kitölteni, amikor mindkét érintett ország tagja a CMR egyezménynek, elegendő az is, ha az áruszállítás berakodásának vagy épp kirakodásának helye az egyezmény hatálya alá tartozó országban található.

Szintén érdemes tudni, hogy bár a fent leírtak szerint a CMR csak közúti fuvarozásra vonatkozik, ebbe az is beletartozik, ha a szállítás egy része nem közúton történik, hanem vasúton, vízen, levegőben, de az árut eközben nem rakodják át. Például egy Nagy-Britanniába történő szállítás során a La Manche csatorna alatt a kamiont tehervonat szállítja, vagy a Magyarországról Szicíliába való szállítás során a Messinai-szoroson komp viszi át a kamiont, ezek nem fogják jelenteni a közúti szállítás megszakítását, tehát kell CMR-t kitölteni, és annak hatálya ki fog terjedni a szállítás teljes egészére. Arról, hogy jogilag ezeken a szakaszokon ki felelős az áruért, a későbbiekben részletesen is olvashatsz.

A CMR kitöltése

Ahogy említettük, CMR-t akkor kell kitölteni, ha az áru országok között mozog, és ezek egyike részese az egyezménynek. A CMR dokumentum kitöltésével az aláírók gyakorlatilag szerződést kötnek egymással arra, hogy a szállítás egészére vonatkozóan az egyezmény rendelkezéseit magukra érvényesnek fogadják el, valamint az abban foglaltak szerint fognak eljárni.

Formátumára vonatkozóan nincs kötött előírás, az egyezmény mindössze annyit határoz meg, hogy mi az az adattartalom, mik azok az információk, amiket rögzíteni szükséges. Ugyanakkor célszerű előre gyártott nyomtatványt használni, hiszen ez nagyban segít minket is abban, hogy pontosan mit rögzítsünk benne, illetve többnyelvűségének köszönhetően ugyanazt a dokumentumot jó eséllyel meg fogja érteni mindenki, akinek a dokumentum a kezébe kerül. Egyúttal meg is könnyíti az ügyintézők dolgát, hiszen ha nap mint nap ugyanazzal a sablonnal találkoznak, sokkal gyorsabban megtalálják benne a számukra fontos információt. A Convoy Truck Shopban is kapható formanyomtatványok már a nyomdából kikerülve tartalmazzák azt a kitételt, hogy „A fuvarozásra eltérőmegállapodás esetén is a Nemzetközi Árufuvarozási egyezmény (CMR) rendelkezései az irányadók.”, amit akkor is fel kell vezetni a megállapodásra, ha azt nem egy kész sablon kitöltésével kötik meg. További előnye a kész sablonnak, hogy indigós papírként működik, vagyis akár 4 példányos CMR-t, akár 6 példányos CMR-t kell kitölteni, elegendő egy lapjára felvezetni az adatokat, szemben az internetről kinyomtatható verziókkal, amelyek esetén négyszer vagy hatszor le kell írni ugyanazt.

Hány példányt töltsek ki?

Az egyezmény szövege szerint a CMR-t 3 példányban kötelező kitölteni, amiből egy az áru feladójáé, egy a vevőé, egy pedig a fuvarozóé lesz. Manapság jellemzően 4 és 6 példányos fuvarlevelekkel találkozhatunk, amelynek lapjai különböző színűek, megkönnyítve azok azonosítását. Amiatt, hogy az EU-n belül nincsenek vámhatárok, az ezen a területen belül szállított árukra elegendő a 4 példányos nyomtatványt kitölteni (a kötelező háromhoz képesti plusz egy példányra lehet szükség például akkor, ha a szállítást két különböző szállító végzi). Az EU külső vámhatárain átnyúló szállítások esetén azonban a 6 példányos CMR-re lesz szükségünk, hogy elegendő darabbal rendelkezzünk az előzőeken túl például a vámkezeléshez is.

Amennyiben a szállítandó árumennyiséget két vagy több járműre lehet csak felpakolni, a feladó, de a fuvarozó is követelheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet a szállításhoz használnak. A kitöltést követően a dokumentumot a feladó és a fuvarozó is aláírja, lepecsételi. Gyakorlati tipp, hogy fuvarozóként érdemes a CMR-t beszkennelni, vagy még egyszerűbben lefényképezni, hogy a szállítás befejezését követően felmerülő kérdések, problémák esetén a mi kezünkben is legyen, valami, amivel bizonyítani tudjuk a fuvar részleteit.

Hova mit írjak?

A CMR-t alapvetően az áru feladója tölti ki, majd a szükséges mezőket a fuvarozó, végül mindketten aláírják a dokumentumot. Minden bizonnyal egyértelmű, de a teljesség kedvéért célszerű tisztázni, hogy a kitöltés tollal történjen, ezzel elkerülve a kéretlen módosításokat. Nagyobb cégek esetén persze alkalmazzák azt a gyakorlatot is, hogy géppel töltik ki és csak az aláírás kerül rá kézzel. Nézzük, melyik mezőkbe milyen adatok is kerüljenek:

1. Feladó: Annak a cégnek a neve és címe, aki a fuvarozási megbízást adja a fuvarozó részére. Itt általában elegendő a pecsét is, nem kell kézzel kitölteni minden adatot. Fontos viszont, hogy amennyiben bélyegzővel kerül rá a CMR-re valamilyen adat, azt mind a 4 vagy 6 példányán meg kell tenni.
2. Átvevő: Annak a cégnek a neve és címe, akinek az árut a szállítás végén ki kell szolgáltatni. Ez tehát nem a szállítási cím, hanem a cég bejegyzett székhelye. Az előzőhöz hasonlóan itt is megfelelő a bélyegzővel való kitöltés, ha az rendelkezésre áll.
3. Az áru kiszolgálási helye: Az az ország és város, ahova az árut szállítják. Ez lehet az átvevő cég székhelye (lásd 2. pont) vagy például egy telephelye is.
4. Az áru átvételének helye és időpontja: Ahol és amikor a fuvarozó átveszi az árut. Az előző ponthoz hasonlóan ez is eltérhet az 1. pontban szereplő adatoktól, ha az áru tényleges felvétele nem a feladó székhelyén történik.
5. Mellékelt okmányok: Azokat a dokumentumokat kell itt feltűntetni, amelyek az árut kísérik. Ez lehet például számla, szállítólevél, mérlegjegy, csomagjegyzék, illetve az áru fajtájának megfelelően további specifikus dokumentum.
6. Jel és szám: Az árudarabok száma, jele és sorszáma kerülhet ide. Ha a mellékelt okmányok között szerepel például részletes számla, ide behivatkozhatjuk annak sorszámát, hiszen az tartalmazza az áruk teljes mennyiségét bontva. ADR szállítása esetén annak részleteit szintén ebben a részben kell rögzíteni.
7. Darabszám: Célszerű az áru mennyiségét olyan mértékegységben megadni, amit a fuvarozó ellenőrizni tud, például raklapokban kifejezve.
8. Csomagolás módja: Azoknak a csomagolás típusoknak a felsorolása, amiket a szállításhoz felhasználnak, például raklap, karton, fólia.
9. Áru megnevezése: Mivel a dokumentumon kevés hely áll rendelkezésre, csak röviden vagy rövidítve érdemes leírni az árut gyűjtőnéven.
10. Statisztikai szám: Ebben a rovatban lehet feltűntetni a szállított árut azonosító számokat, például NHM (harmonizált árujegyzék) kódját, TARIC (integrált közösségi vámtarifa) kódját, vagy gépjárművek szállítása esetén annak típusát, rendszámát, alvázszámát.
11. Bruttó súly: A szállított áru teljes tömege, vagyis az áru és a csomagolás együttesen. Feladóként a CMR kitöltésénél kedvezhetünk azzal a fuvarozónak, hogy a bruttó súlynál nem grammra pontosan, hanem némi ráhagyással számolunk, hogy a jármű ne legyen teljesen a megengedett súlyhatáron, így a fuvarozó ne kockáztassa az esetleges büntetést.
12. Térfogat: Az előző pont párja, amennyiben az áru folyadék, akkor itt kell bejegyezni annak mennyiségét m³-ben.
13. A feladó rendelkezései: Itt lehet megadni olyan, a fuvarozóra vonatkozó előírásokat, mint például az előírt útvonal, kijelölt parkolók, vámkezelés helye, határátlépési pontok, szállítási hőmérséklet, terminálok fogadási időintervalluma. De ide lehet beírni az olyan egyéb információkat is, mint a felhasznált csomagolóanyagok tömege. Az ide kerülő információkat nagyban befolyásolhatja a szállított áruk fajtája.
14. Visszatérítés: Abban az esetben kell kitölteni, ha a fuvart a szállítónak fizetik ki. Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyekre vonatkozó 14., 15., 19. pontokat nem szokták kitölteni, azok az esetek legnagyobb százalékában üresen maradnak.
15. Fuvardíj-fizetési rendelkezések: A szállításban érintett felek közül ki fizeti a fuvardíjat.
16. Fuvarozó: Ezt a pontot a fuvarozó tölti ki (név, cím, ország). Szintén elegendő a fuvarozó cég bélyegzőjével kitölteni.
17. További fuvarozók: Abban az esetben kell kitölteni, ha a teljes szállítást nem egy fuvarozó végzi. Ilyenre lehet példa, ha az eredeti szállító járműről műszaki hiba miatt át kell rakodni az árut egy másik járműre vagy ha az árut egy logisztikai központba lerakodva, onnan egy másik fuvarozó viszi tovább.
18. A fuvarozó fenntartásai és bejegyzései: A fuvarozó szempontjából az egyik legfontosabb pont, ahova minden megjegyzése bekerülhet. Érdemes összevetni a CMR-be bejegyzett adatokat (árudarabok száma, jele, sorszáma) a ténylegesen felrakodott áruval, illetve rögzíteni, ha a megítélése szerint az áru nem jól van csomagolva, vagy hibás már a felrakodáskor is. Szintén célszerű felírni, ha az áru mennyiségét, csomagolását valamilyen oknál fogva nem tudta ellenőrizni (például valamelyik fél előírásai szerint a szállító nem lehet jelen a berakodásnál). Az ide bejegyzett fenntartásokat a feladóval és a szállítás végén az átvevővel is írassuk alá, mivel probléma esetén ezzel igazolható, hogy például a rakomány nem a szállítás során sérült meg, hanem eleve így indították útnak. Rögzítsük azt is, ha a feladó vagy az átvevő nem engedte beírni a fenntartásokat a CMR-be, vagy ha a fenntartást a feladó vagy átvevő nem volt hajlandó aláírni a fuvarozó kérésére sem. Bár a CMR kitöltésére nincs meghatározva egyetlen nyelv, a 18. mezőben érdemes angolul vagy valamely másik nemzetközileg használt, esetleg az érintett ország nyelvén rögzíteni a fenntartásokat. Mindebben segítség lehet a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének honlapjáról vagy közvetlenül a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesület (IRU) honlapjáról letölthető ide vonatkozó többnyelvű dokumentum. Mivel a hely a CMR-ben korlátozott, a fenntartások jegyzékében szereplő kódokat is fel lehet ide vezetni, így azok alapján is be lehet azonosítani a későbbiekben, hogy pontosan mi volt a probléma.
19. Fizetendő: Az áru értéke, amit a vevő fizet ki a fuvarozó járművezetőnek, ha az ellenértékét nem banki átutalással egyenlíti ki a vevő a feladó felé. Az eredeti egyezmény meghatározása szerint itt lehet feltűntetni a fuvarozással kapcsolatos, a fuvarozás során felmerült költségeket is (pl. vámok). Manapság jellemzően üresen szokás hagyni.
20. Különleges megállapodások: Bármilyen egyéb információ, például az árut csak egy meghatározott időpontban veszik át.
21. Kiállítás helye, időpontja
22. A feladó aláírása és bélyegzője: A CMR-t alapvetően az áru feladója tölti ki, azonban ha valamilyen oknál fogva azt mégis a fuvarozó teszi meg, ezt a pontot nem írhatja alá. A nemzetközi fuvarozást mindenképpen kell CMR-nek kísérnie, ezért végső esetben ez a mező maradjon üresen.
23. A fuvarozó aláírása és bélyegzője: Még ha a feladó nem is írta alá a rá vonatkozó 22. mezőt, a fuvarozónak mindenképpen itt kell aláírnia a dokumentumot, valamint a fuvarozó cég bélyegzőjét kell rányomni.
24. Az áru átvétele, az átvevő aláírása és bélyegzője: Az átvevő tölti ki az áru kiszolgálásakor.
25. A fuvarozó jármű, rendszáma, raksúly: Pótkocsis jármű esetén a vontató és a pótkocsi rendszámát is ide kell beírni.

A CMR dokumentum azon celláit, amelyek az adott szállítás esetén nem relevánsak, vagy amelyekre nincs információ, üresen kell hagyni. A kötelezően kitöltendő mezők a fenti felsorolásban vastaggal szerepelnek. Szintén kötelező feltüntetni azt is, hogy a fuvarozás az Egyezmény rendelkezései alá esik. Ez azért fontos, mert ennek hiányában minden felmerülő költségért, kárért a fuvarozót terheli a felelősség. Éppen ezért a Convoy Truck Shopban megvásárolható sablonon ez a mondat már rányomtatva szerepel. A kötelező információkon túl a felek bármi továbbit rögzíthetnek a dokumentumban, amelyről úgy vélik, hogy szükséges az adott szállításra vonatkozóan, pl. átrakás tilalma, utánvét összege, áru értéke, határidő a szállításra, átadott okmányok jegyzéke.

Felelősségek a szállításnál

• A fuvarozó felelős a késedelmes szállításért. Ezt talán nem is kell magyarázni.
• A fuvarozó viseli a felelősséget akkor is, ha más szolgáltatását veszi igénybe, például egy alkalmazottja végzi a szállítást.
• A fuvarozó felelős az áru egészben vagy részben való elvesztéséért. Ez alól kivételt jelent, ha az áru sajátos hibája, vagy a jogosult (aki az adott pillanatban az áru felett rendelkezhet) rendelkezése miatt, vagy olyan ok miatt következik be, amit a fuvarozó nem kerülhetett el. Amennyiben azonban az ok visszavezethető a szállító jármű hibás állapotára, a felelősség továbbra is a fuvarozót terheli, még akkor is, ha a használt járművet bérelte, és az nem a sajátja.
• Azért is fontos minden körülményt és utasítást a CMR-ben előre rögzíteni, mivel például ha az áruban keletkező sérülés nyitott ponyva miatt történt és a CMR-ben a felek megegyeztek, hogy a szállítás nyitott ponyvával történjen, a fuvarozó mentesül a felelősség alól. Ugyanígy, ha az áru szállítása csomagolás nélkül történik és így természeténél fogva sérülhet, de a csomagolás nélküliséget a CMR-ben rögzítették, a sérülés megint csak nem a fuvarozó hibája lesz.
• Az elkészített fuvarlevél mellé az áru feladójának át kell adni a fuvarozó részére minden olyan dokumentumot, amire a vámkezeléshez, illetve egyéb hatósági eljáráshoz szükség lehet, valamint ezekről tájékoztatni is kell őt. Ha mindez nem történik meg, és ezek hiányából eredően kár, plusz költség éri a szállítást, azért a fuvarozó nem vonható felelősségre.
• Fontos, hogyha a fuvarozó mindent megtett egy kár elkerülése érdekében, de a védelmet a jármű nem tette lehetővé, valamint betartott minden olyan utasítást, amit az árura vonatkozóan (akár menet közben is) kapott, akkor nem vonható felelősségre olyan sérülésekért, ami az áru természetéből következően bekövetkezhetett. Például a szállított terményt rágcsálók, férgek megdézsmálják, a szállított folyadék mennyisége rendes párolgás miatt csökken, de ugyanez vonatkozik az élőállat szállítására is, ami talán még érzékenyebb területnek számít.
• Lényeges azonban megjegyezni, hogy azt a fuvarozónak kell bizonyítania, hogy a sérülés a fenti okok miatt és nem a fuvarozó miatt történt. Ha a fuvart több fuvarozó végzi, akkor mindegyik felelős az egész fuvarozás végrehajtásáért. Itt kivételt az jelenthet az a feltétel, amelyet korábban már érintettünk, ha a szállítás egy szakasza átrakás nélkül más járművön történik. De mit is jelent ez a gyakorlatban: egy korábban említett példából kiindulva, ha Franciaország és Nagy-Britannia között a vasúti alagútban a kamiont is szállító tehervonat kisiklik, emiatt az áru megsérül, akkor úgy kell tekinteni, mintha az egész szállítás vasúton történt volna, tehát a fuvarozó mentesülni fog minden felelősség alól.

A lényeg tehát a fuvarozó részéről a gondosság, a tájékoztatás és a jogosulttól kapott utasítások követése, valamint az, hogy ami kockázatot csak lehet, a CMR-ben rögzítsenek előzetesen. Ha például a csomagolásra vonatkozó aggályok és az ezt alátámasztó feltételek nem szerepelnek a CMR-ben indoklással együtt, akkor vélelmezni kell, hogy a rakodásnál az áruval még minden rendben volt.

Említettük, hogy a fuvarozónak fontos a jogosulttól kapott utasításokat követni, de mikor ki is rendelkezik az áru felett. Ebben a kérdésben alapvetően a CMR második példányának címzett részére való átadása jelenti a határt. Ezt megelőzően a feladó dönthet például olyan kérdésben, hogy az árut másik címre szállítsák, vagy azt a fuvarozó ne szállítsa tovább. Az ebből eredő pluszköltségeket persze meg kell téríteni a fuvarozó számára. A CMR vevőnek való átadása után viszont a vevő válik jogosulttá, a fuvarozónak pedig az ő rendelkezéseit kell követni. Természetesen ez sincs kőbe vésve, ha a felek ettől el szeretnének térni, azt a CMR-ben rögzíteniük kell. Mindez alátámasztja azt is, hogy miért fontos a lerakónál az áru címzettjével aláíratni a CMR 24. pontját.

Az előbbiekben kiemelt példák tartoznak talán a fontosabb területek közé, de aki minden részletre kíváncsi és nem ijed meg a sokszor bonyolult jogszabályi szövegbe, annak érdemes lehet böngésznie a már említett hazai CMR rendeletet.

Mi várható a jövőben?

Talán sokan gondolják úgy, hogy ami papírra van írva és a kezükben van, az a biztos. Így lehet ez a megszokott 4 vagy 6 példányos CMR-rel is, azonban el kell fogadni, hogy amint a világ szinte minden területe, úgy a szállítmányozás dokumentálása is egyre több ponton elektronikussá válik, ami alól a CMR sem lesz kivétel.

2008 februárjában készült az eredeti, 1956-os CMR egyezményhez egy kiegészítő jegyzőkönyv, ami gyakorlatilag megnyitotta a lehetőséget az e-dokumentáció előtt. Ez a kiegészítés 2011 nyarán lépett hatályba és az azóta eltelt bő 10 évben 34 ország csatlakozott hozzá. Bevezetése azért is lenne célszerű minél előbb minél több országban, mivel – főként Európában – egy-egy szállítás gyakran több tranzitországot is érint és ha ezek közül valamelyikben nem alkalmazzák az eCMR-t, akkor emiatt a fuvarozónak magánál kell tartania papír alapon is a kitöltött CMR dokumentumot ezen országok hatósági ellenőrzéseihez. Az eCMR alkalmazásának éles bevetése 2017 januárjában történt meg először, és azóta Spanyolország és Franciaország között már működik is ez a rendszer, más országok között azonban még csak teszt jelleggel fordulnak elő ilyen szállítások.

De milyen előnyei is vannak az eCMR-nek? Mint ahogy azt más területen is tapasztalhatjuk, a digitalizáció – persze csak a kezdeti nehézségek legyőzésén, és az érintettek hozzászokása után – alapvetően megkönnyíti az életünket. Az eCMR mellett szól például az, hogy a szállításban érintett minden fél folyamatosan tudja, hogy mi történik az áruval. Okostelefon ma már mindenkinél folyamatosan kéznél van, így a dokumentumok elvesztésétől sem kell tartani. A kiállítást követő újabb bejegyzéseket időbélyeggel lehet ellátni, így pontosabban nyomon követhető, hogy például egy sérülés mikor keletkezett az áruban. A fuvarozó ráadásul akár fényképeket is tud csatolni az események mellé bizonyítékul. A fuvardíj számlázása és kifizetése szintén gyorsulni tud, mivel nem kell a papír alapú dokumentum beérkezésére várni. De elég az is, ha csak a Covid járványra gondolunk, az elektronizáció csökkentheti a fizikai érintkezések számát is. Összességében a fuvarozó cégek a költségek csökkenésére és a hatékonyság növelésére, valamint nagyobb átláthatóságra számíthatnak általa.

Magyarországon a szakmai szervezetek részéről már évek óta megvan a törekvés és zajlanak az előkészületek az eCMR alkalmazásának megteremtéséért, azonban a jogi szabályozás még nem kristályosodott ki teljesen, így az elektronikus fuvarlevél bevezetésének tervezett dátuma folyamatosan kitolódik. Mindezek ellenére több olyan vállalat van már hazánkban is, amely felkészülten, saját alkalmazásaival várja az indulás pillanatát.

Addig is, amíg megjelenik az eCMR, nálunk megtalálod a hagyományos papír alapút, valamint a fuvarozáshoz szükséges további hasznos nyomtatványokat. Ha pedig elakadnál a CMR kitöltése során, pörgess bele a fenti leírásba segítségért.